Az önt delegáló Magyar Koalíció Pártja igen nehéz helyzetben van, hiszen egy évvel az EP-választások után, 2010-ben nem volt képes átlépni az öt százalékos szlovák parlamenti küszöböt, és kiesett a törvényhozásból. A Polis közvélemény-kutató felmérése szerint az MKP egy most megtartott szavazáson is csak 3,6 százalékot érne el, ezzel szemben riválisa, a Híd-Most 8,7 százalékos támogatottságot élvez. Az adatok alapján kétséges, hogy a márciusi választásokig az MKP-nak sikerül feltornásznia csekély támogatottságát. Hogyan képzeli el az MKP – és benne a saját – jövőjét a szlovák és az európai politikában?

Tovább a cikkre…

Elindult a Bizottság új honlapja (klikk a képre), amelyen tájékozódhat a polgári kezdeményezések mindegyikéről, elolvashatja a szabályok részletes magyarázatát, és segítséget kaphat saját kezdeményezés indításához.

Gál Kinga felvezetőjében a szlovák állampolgárságától néhány hete megfosztott 99 éves magyar tanító, Tamás Ilonka néni levelét olvasta fel. “66 évig dolgoztam Szlovákia felvirágoztatásáért, fizettem az adót, de ezt megelőzően meg kellet tagadnom a nemzetiségemet, hogy boldogulhassak, és árván maradt gyermekeimet felnevelhessem. Most pedig le kell adnom a szlovák okmányaimat, mert „elvesztettem” az állampolgárságomat. Az állampolgárság nem egy tárgy, amit el lehet veszíteni. Ezt az ország Alkotmánya is kimondja. Engem egyszerűen a szlovák állampolgárságomtól megfosztottak” – áll abban a levélben, amelyet Rimaszombat mellette való kiállása miatti hálából fogalmazott meg Tamás Aladárné.

Bauer Edit (Magyar Koalíció Pártja) felvezetőjében ismertette a magyar és a szlovák állampolgársági szabályozást és az ügy hátterét. A felvidéki magyar képviselő beszédében kijelentette: bár az állampolgárság kérdése a nemzeti szuverenitás része, az sok esetben összeütközésbe kerülhet a közösségi joganyaggal. A néppárti politikus kiemelte, hogy a jelenlegi szlovák állampolgársági szabályozás egyrészről komoly jogbizonytalanságot teremt, másrészről súlyos aggályokat vet fel az európai polgárság intézményével kapcsolatban is. Bauer Edit felhívta a figyelmet: állampolgárságuk elvesztésével a Szlovákiában élő polgároknak külföldiként kell újra letelepedési, munkavállalási és egyéb dokumentumokat kérvényezniük.

Boldoghy Olivér előadásában kiemelte, hogy a szlovák állampolgársági törvény rendelkezései nem csupán a szlovákiai magyar kisebbséget érintik, hanem mindenkit, aki szlovák állampolgársága mellett felvenne egy másikat. A felvidéki magyar színész emlékeztetett a szlovákiai magyarok elleni kormányzati intézkedések sorozatára, így az anyanyelvhasználatot pénzbüntetéssel sújtó szlovák államnyelvtörvény 2009-es megalkotására. Boldoghy Olivér ismertette állampolgársága elvesztésének körülményeit és az azt követően előállt abszurd helyzetet: Szlovákiában töltött 40 évet követően, szülőföldjén vált idegenné. Igazolványai érvénytelenek, jogosultsága szociális és orvosi ellátásra kérdéses, valamint elvesztette szlovák választási jogát is. Állandó letelepedési engedélyt kell kérvényeznie, ha munkát akar vállalni. “Tulajdonképpen egy nem létező személlyé váltam Európa közepén a 21. században, mégpedig egyetlen alkotmányellenes törvény következtében!” – hívta fel a figyelmet.

A felvidéki magyar állampolgár kijelentette: “A törvény egyetlen célja – egy hosszabb-távú terv részeként -, hogy megfélemlítse, elbizonytalanítsa és hiteltelenítse a szlovákiai magyar kisebbséget, ezáltal nehezítve meg a magyar nemzetiség nyilvános megvallását”. “A szlovák többségi társadalom és a szlovák törvényhozás olyan intézkedéseket támogat, melyek erősítik bennünk azt az érzést, hogy szülőföldünkön másodrangú, haszontalan, sőt gyanús állampolgárok vagyunk. Az intézkedések miatt egyre kevesebben vallják magukat magyarnak a népszámlálásokon. Ez az oka annak is, hogy miért beszélhetünk újra békés, csendes kulturális népirtásról Közép-Európában” – jelentette ki.

Gál Kinga a Munkacsoport elnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az a szlovák jogszabály, amely szankcióként használja az állampolgárság megvonását, amennyiben az adott személy felveszi egy másik uniós tagállam állampolgárságát, példa nélküli Európában, és nem csak az európai uniós elvekkel ellentétes, hanem a szlovák alkotmányt is sérti. A fideszes EP-képviselő elmondta, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak, hogy annak véleményét kérjék az ügyben.

A hozzászólások során Mészáros Alajos felvidéki (MKP) képviselő kiemelte: mihamarabb meg kell találni a megoldást az alkotmánysértő gyakorlat orvoslására. Francois Alfonzi korzikai képviselő pedig emlékeztetett: teljesen bevett gyakorlat az Európai Unióban a kettős állampolgárság intézménye és véleménye szerint sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament nem ülhet ölbe tett kézzel ebben az ügyben. A vitában felszólaló Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi magyar képviselők szintén elítélték a szlovák állampolgársági törvény rendelkezéseit és közös fellépést szorgalmaztak az ügyben.

Háttér: Mint ismeretes Boldoghy Olivért november közepén fosztották meg szlovák állampolgárságától. Az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén a Magyar Néppárti Képviselőcsoport öt tagja, Gál Kinga fideszes, Bauer Edit és Mészáros Alajos felvidéki, valamint Tőkés László és Sógor Csaba erdélyi képviselők is szót emeltek Boldoghy Olivér és sorstársai ügyében.

Az ülésről készített videofelvétel késő délutántól az alábbi linken lesz elérhető: http://euvideohu.info/

Tamás Ilonka néni levele az alábbi linken olvasható: http://www.felvidek.ma/nezopont/velemeny/31541-ilonka-neni-husegeskut-tettem-ennek-az-orszagnak

Bauer Edit és Gál Kinga sajtóközleménye

A többszáz oldalas kiadvány hetven országból mintegy 380 kutató kooperációjának az eredménye, mely amellett, hogy teljesen új perspektívába helyezi a fogyatékkal élők helyzetének vizsgálatát, olyan új tényekkel és adatokkal is szolgál, melyek eddig a téma szakértői számára is ismeretlenek voltak. Alapvető változás már magában a problematika megvilágításában is jelentkezik: a dolgozat ugyanis nem beteg-, hanem képesség- és lehetőségközpontú megközelítést alkalmazva arra helyezi a hangsúlyt, hogy mi módon van lehetőség a fogyatékkal élő emberek teljes integrációjára a társadalomban. A kérdés rendkívül aktuális, ugyanis a feldolgozott adatok szerint napjainkban a világ lakosságának mintegy 15 százaléka, azaz egymilliárd (!) ember él szerte a világon valamilyen fogyatékkal. Közülük minden ötödik számára jelent ez napi szintű életviteli nehézségeket: a fájdalom mellett a társadalom perifériájára szorulást, személyközi kapcsolatok hiányát, munkaerő-piaci ellehetetlenülést és annak következtében szegénységet, teljes kiszolgáltatottságot. A világ fejlettebb régióiban a lakosság átlagéletkorának rapid növekedésével és a civilizációs betegségek erőteljes terjedésével ez a mutató várhatóan az idő előre haladtával egyre rosszabbodni fog.

A jelentés súlyos oktatási hiányosságokra is rámutat, nevezetesen hogy számos országban, ahol az iskolalátogatási ráta az egészséges gyerekek körében viszonylag magas, a fogyatékkal élők esetében sokkal alacsonyabb. A tőlünk földrajzi szempontból távoli, negatív példákat nem említve Románia és Bulgária adatai nyugtalanítóak: míg mindkét országban az egészséges 16-18 éves gyerekek több mint 75 százaléka jár iskolába, addig a fogyatékkal élő azonos korú gyermekek esetében ez a szám 40 százalék alatti. Eme adatok a szegénység és kiszolgáltatottság további növekedését prognosztizálják. Ugyancsak elkeserítő a speciális orvosok számának egyenlőtlensége: míg Finnországban tízezer emberre 21 fizioterapeuta jut, addig Fekete-Afrikában 700 millió emberre csupán hat.

A konferencia összegzéseként elmondható, hogy az emberiség emberiességi összefogásának egyik eredménye e Fogyatékosságügyi Világjelentés, mely hatalmas lépés egy (esély)egyenlőbb világ megteremtése felé, s egyfajta biztosíték is, hogy a következő lépések se maradhatnak el.

Szitás Péter
Brüsszel

az állampolgárság kérdése a szubszidiaritás elve szerint a tagállamok hatásköre. Azonban a szlovák törvény, amely válaszként született a magyar állampolgársági törvény módosítására, következményeit tekintve az alapszabadságok korlátozásához is vezet, s ezért ma már európai problémává vált. Azok a szlovák állampolgárok, akiket a szlovák belügyminisztérium levele alapján megfosztanak állampolgárságuktól, személyi igazolványuktól, vezetői igazolványuktól és arra kényszerítenek, hogy saját szülőföldjükön, saját lakásukban tartózkodási engedélyért folyamodjanak, szabad mozgásukban, a vállalkozás szabadságához való jogukban szenvednek el korlátozást.

Ezáltal az életvitelszerűen Szlovákiában élő polgár egzisztenciájában is veszélyeztetett, hisz ha más lakhely híján nem rendelkezik sem személyi igazolvánnyal, sem útlevéllel, sőt a társadalombiztosítása is csak azzal a feltétellel tartható fenn, ha elfogadja, hogy idegenként tartózkodási engedélyt kénytelen kérni a saját szülővárosában, a saját ingatlanában.

Jogos tehát a kérdés, hogy az ilyen abszurd intézkedés mennyire egyeztethető össze a szabadság, biztonság és igazságosság térségének építésével. Elveheti-e szankcióként az állam az állampolgárságot attól, aki arról lemondani nem akar, csak azért, mert időközben egy másik tagállam állampolgárságát felvette. Meggyőződésem, hogy az ilyen elfogadhatatlan és abszurd intézkedések kétségbe vonják és károsítják az európai identitás eszméjét is.

Ismét várjuk mindazok jelentkezését, akik megfelelnek az alább található feltételeknek és kedvet éreznek betekinteni az EP mindennapi munkájába és a képviselők tevékenységébe. A pályázat elbírálásakor elsősorban a Bauer Edit tevékenységi területeihez való kapcsolódást vizsgáljuk, de természetesen a nyelvtudást, publikációs és civilszervezeti tevékenységet (ajánlólevél előnynek számít) is figyelembe vesszük.

A végleges kiválasztást megelőzően a jelentkezők meghallgatására is sor kerülhet.

Feltételek:

• 22-35 év közötti életkor
• egyetemi végzettség (vagy legalább befejezett 3. évfolyam)
• szakirány: humán irányzatok, európai tanulmányok, politikatudomány, szociológiai irányzatok, jog, nemzetközi kapcsolatok (nem kizáró feltétel)
• aktív angol nyelvtudás
• francia és/vagy német nyelvtudás előny!
• felhasználói szintű számítógépes ismeretek
• alapismeret az európai intézményekről, főként az EP működéséről
• érdeklődés belügyek, szlovákiai magyar ügyek, szociális, foglalkoztatási témák, vagy egyenjogúság és női jogok témája iránt
• alkalmazkodóképesség nemzetközi környezethez

A pályázáshoz szükséges beadandó anyagok:

• Angol és magyar nyelvű fényképes strukturált önéletrajz
• Magyar nyelvű motivációs levél (max. 2 oldal, 1,5 sorköz) – kérjük a szövegbe a következő kérdésekre adott válaszokat is belefoglalni:
  • Ismeri eléggé az EU, illetve az EP munkáját? Ha nem, Ön szerint mi ennek az oka? Hol találkozott a legtöbb információval? Figyeli az aktuális európai uniós híreket? Ha igen, milyen sajtótermékben / portálon? Melyik témák érdeklik leginkább?
  • Van elegendő információja a szlovákiai magyar EP-képviselők tevékenységéről? Ha nem, Ön szerint mi ennek az oka? Hol talál leggyakrabban információt munkájukról? Melyik témákra figyel oda a leginkább?
  • Bauer Edit tevékenységi területei közül melyekkel találkozott már tanulmányai / eddigi munkája folyamán? Ezek közül milyen témával szeretne foglalkozni a jövőben?
  • Mit vár a gyakornoki munkától? Miben lehet ez a segítségére a jövőben? Milyen témával szeretne behatóbban foglalkozni ottléte alatt?
  • Van személyes tapasztalata a hazai magyar civil szervezetek és/vagy az MKP tevékenységével, esetleg ezek valamelyikében tevékenyen is részt vállalt? Konkrétan melyikben, kikkel, mikor és milyen apropóból dolgozott együtt?
• Ajánlólevél a fent említett civil szervezetek vagy az MKP vezető (lehet helyi szintű is) képviselőitől (előnynek számít)

Mit kínálunk a gyakornoknak:

• 4-8 hét időtartamú munka (a 2012 márciusa és 2013 márciusa közötti időszakban) a képviselői irodában – a konkrét időpontokat a pályázat nyerteseivel egyeztetjük
• havi ösztöndíj, mely fedezi az utazási, szállás és étkezési költségeket
• bekapcsolódás az EP szakbizottságainak munkájába (FEMM, EMPL, LIBE)
• nemzetközi környezet
• fiatal munkaközösség

Az életrajzot, a motivációs levelet és az esetleges ajánlóleveleket a vincze@editbauer.sk e-mail címre várjuk 2012. január 15-ig.

Tovább…

Az egyedülálló anyák helyzete

Napjaink társadalmi és kulturális változásai azt eredményezik, hogy egyre kevesebb a kétszülős család. A gyermekeket egyedül nevelő szülők – ezek túlnyomó többsége természetesen nő – egyre erőteljesebb és számottevőbb csoportként jelennek meg Unió-szerte, amit a statisztikai adatok is bizonyítanak: a teljes női népesség 5%-a egyedülálló anya (átlagról lévén szó, vannak tagállamok, ahol ez az arány még magasabb, pl. Észtországban és Lettországban a 9%-ot is eléri). 2010-ben Szlovákiában körülbelül 25 ezer házasságot kötöttek, de 12 ezer esetben mondták ki a válást. A körülményeknek köszönhetően ebből az állapotból több negatív következmény is fakad: az EU-ban pl. az egyszülős háztartásokban élő gyerekek egyharmadát fenyegeti a szegénység kockázata (teljes család esetében ez az arány feleannyi). Jelentős problémák mutatkoznak a dolgozó anyák tekintetében is, a munka és a családi élet összeegyeztetésének számos gyakorlati akadálya mutatkozik (pl. bölcsődék elérhetősége). Hatványozottan sújtja az egyedülálló anyákat a férfiak és nők közötti bérszakadék is, amely jelenleg 18%.

Az Európai Parlament felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot főleg arra, hogy a legjobb európai gyakorlatokat osszák meg egymással, hiszen az EU tagállamai között jelentős különbségek mutatkoznak. Hogy csak a bölcsődéknél maradjunk, Dániában a 2 éves kor alatti gyermekek 73%-a esetében veszik igénybe a hivatalos gyermekgondozási lehetőségeket, míg ez az arány Csehországban és Lengyelországban mindössze 2%, de itt sem a csekély igényben van a gond! A családi élet és a munkavégzés összehangolása a csonka családok számára egzisztenciális kérdés.

Pozitív előrelépést hozna az egyedülálló anyák számára a munkakörülmények javítása is, különösen a rugalmas munkaidő vagy a távmunka lehetőségének bevezetése. Támogatni kell az egyedülálló anyákat felkaroló intézmények munkáját, valamint olyan fórumok létrehozását, amelyeken keresztül a szülő tájékoztatáshoz juthat az őt érintő és helyzetét könnyítő intézkedésekhez való hozzáférés lehetőségeiről.

Új készségek és munkahelyek

A pénzügyi és gazdasági válság 2008-as kezdete óta Európa 5,6 millió munkahelyet veszített el, így jelenleg nagyjából 23 millió ember van munka nélkül az Európai Unióban. Kimondottan nehéz helyzetben a fiatalok vannak, akik munkanélküliségi aránya néhány tagállamban a 40%-ot is eléri. A munkahely nélkül lévők magas aránya részben annak is köszönhető, hogy a munkaerő-piacon számos munkavállaló felkészültsége, készségei nincsenek összhangban a foglalkoztatók igényeivel, amit az is bizonyít, hogy a magas munkanélküliség ellenére az EU-ban több mint egy millió betöltetlen állás van (csak az EURES¹-hálózaton belül)! Ha erre a kihívásra nem találunk átfogó választ, ez az olló az elkövetkező években tovább fog tágulni. 2015-ben becslések szerint pl. egy millió szakember fog hiányozni az egészségügyben, további egy millió a kutatásban és kb. 400-700 ezerrel kevesebb informatikus áll majd rendelkezésre a szükségesnél. Néhány szakmában tehát fölösleg, néhány területen pedig hiány mutatkozik. Növekedni fog a végzettségi szint jelentősége is, 2020-ra az összes munkahely feléhez középszintű végzettség lesz szükséges, további 35%-ához pedig felsőfokú. Egyre kevesebb munkahely áll majd tehát az alacsony végzettséggel rendelkező munkavállalók rendelkezésére.  Ezen kívül változik a gazdaság struktúrája is, egyre inkább a digitális, kommunikációs és problémamegoldó készségek kerülnek előtérbe, aminek vissza kell tükröződnie az oktatási programokban is. A hagyományos oktatáson kívül felerősödik a munkahely alapú oktatás, a szakképzések és az élethosszig tartó tanulás jelentősége is.

Az EP ezekre a kihívásokra reagálva fogalmazta meg jelentését, mely a Bizottság 2010. novemberi közleményére reagál. A helyzet megoldásához komplex foglalkoztatási, oktatási és munkaszervezési stratégiákra lesz szükség. Fontos, hogy a munkapiac igényeinek megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre, amelyhez elengedhetetlen pontosan – lehetőleg tíz évre előre is – előre jelezni a szükséges készségek és azon szakmák listáját, amelyre kereslet ígérkezik. Szorosabbá és hatékonyabbá kell tenni az oktatási intézmények, a vállalkozások és a szociális partnerek közötti együttműködést, meg kell erősíteni a munkáltatók jelenlétét főleg a oktatás kialakításában. A munkaerő-piac optimalizálásán kívül intézkedéseket kell foganatosítani a munkahelyteremtés érdekében is, valamint támogatni a társadalmilag befogadó munkaerő-piacokat (fogyatékkal élőkre, fiatalokra, idősekre, női munkavállalókra irányuló intézkedések elfogadása).

A korlátozott terjedelemre való tekintettel sajnos nincs lehetőség az EP által javasolt és a Bizottság által tervezett lépések részletes bemutatására (az elfogadott szövegekre hivatkozást talál a honlapomon), de remélhetőleg a közeljövőben gyakrabban kerülnek napirendre az említett témák.

1 EURES: munkaerő-áramlást elősegítő információs és tanácsadó hálózat (állásajánlatok egész Európában), elérhetősége: eures.europa.eu

Bauer Edit, EP-képviselő
A cikk a Szabad Újság 2011. november 2-i számában jelent meg.

]]> http://www.editbauer.sk/hu/index.php/az-europai-parlament-oktoberi-plenaris-uleserol/feed/ 0 http://www.editbauer.sk/hu/index.php/az-5-emberkereskedelem-elleni-nap-az-osszefogasrol-szolt/ http://www.editbauer.sk/hu/index.php/az-5-emberkereskedelem-elleni-nap-az-osszefogasrol-szolt/#comments Tue, 18 Oct 2011 09:30:17 +0000 Bauer Edit http://www.editbauer.sk/hu/?p=657 Immár ötödik éve került megrendezésre az Európai Unió Emberkereskedelem Elleni Napja. 2007 óta minden év október 18-án különféle konferenciák, szemináriumok és egyéb rendezvények próbálják felhívni a polgárok figyelmét a rabszolgaság eme modern változatára. Csak az Unión belül évente több százezer áldozata van az emberkereskedelemnek, főként a szexiparban, de egyre növekszik a kényszermunka, kényszerkoldulás és szervkereskedelem áldozatainak a száma is.

Bauer Edit európai parlamenti képviselő (MKP), mint a 2011-es új emberkereskedelem elleni EU-s irányelv egyik “keresztanyja”, részt vett az EU hivatalos Emberkereskedelem Elleni Napján Varsóban. Az Európai Bizottság által szervezett konferencia minden évben egy aktuális témát boncolgat. Ez évben az emberkereskedelem elleni harccal foglalkozó ügynökségek közötti együttműködés fontosságáról folytattak eszmecserét a meghívottak. Az eseményen azok a főbb ügynökségek vettek részt, amelyek kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés elleni harcban, mint a Europol, Cepol, Eurojust, Frontex, az Európai Esélyegyenlőségi Intézet (EIGE) és a Alapvető Jogok Ügynöksége (FRA). Bauer Edit a konferencia nyitóbeszédében rámutatott arra, hogy az emberkereskedelem a szervezett bűnözés egyik virágzó ága, ami ellen csakis együttes erővel lehet hatékonyan fellépni. Már az irányelv kidolgozása is közös munka eredménye, hisz a Lisszaboni Szerződés által megerősített hatáskörökkel rendelkező Európai Parlament most már együttdöntési eljárásban a Tanáccsal közösen hozta létre az új európai direktívát. Ennek köszönhetően olyan új elemekkel gazdagodott az irányelv, mint a bűncselekményekhez felhasznált eszközök és az azokból származó bevételek lefoglalásának és elkobzásának szükségessége, a tagállamok és releváns ügynökségek együttműködése, az új, emberkereskedelem elleni fellépések uniós koordinátorának létrehozása. A képviselő továbbá kiemelte, hogy a hatékony együttműködés és közös fellépés nélkül félő, hogy nem érhető el megfelelő eredmény, illetve a tagállamok és ügynökségek által kifejtett munka esetleg feleslegesen duplikálódik.

“Célunk egy olyan környezet és feltétel-rendszer megteremtése, amely nem tűri meg a bűnszövetkezetek létezését és amely védelmet és támogatást nyújt az áldozatoknak. Ezt csakis együttes erővel érhetjük el” mondta Bauer Edit.

További információ:
Bauer Edit, tel: +32 2 2837 673

A kongresszust az EPP Women elnöke, …

Tovább a cikkre…