Júliustól belga EU-elnökség

Az Európai Unió Tanácsának szempontjából kulcsfontosságú a soros elnökség szerepe. Ezt a szerepet félévente egy tagállam tölti be, július 1-től az év végéig ez Belgium lesz. A Lisszaboni Szerződés elfogadása nagyban befolyásolta az elnökség hatásköreit és munkáját, hisz az Herman van Rompuy személyében állandó elnököt nevezett ki az Európai Tanács élére. Ugyan az üléseket már az állandó elnök hívja össze és vezeti, a soros elnökségnek ennek ellenére fontos szerepe marad a találkozók előkészítésénél és lebonyolításánál.

Annak érdekében, hogy az egymást követő elnökségek munkája a lehető legkonzisztensebb legyen, a három egymást követően elnöklő állam közösen dolgoz ki egy másfél éves munkaprogramot. Jelenleg, 2010. január 1-től a spanyol-belga-magyar elnökségi trió által együttesen elfogadott munkaprogram van érvényben, tehát a most kezdődő belga elnökségnek tulajdonképpen csak folytatnia kell a fél éve Spanyolország által elkezdett politikát. Ezen a programon kívül természetesen az EU vezetésének a legfrissebb kihívásokkal is meg kell küzdenie, amiket a hosszú távú program megfogalmazása során még nem láthattak előre.

A belga elnökség július 7-én ismerteti az Európai Parlamenttel a féléves programját, de az előzőekben leírtak alapján nem várhatók nagy meglepetések. Az egyik legnagyobb feladat természetesen a gazdasági növekedés újraindítása, valamint a pénzügyi piac jobb felügyeletének bebiztosítása lesz.  Ami az eurózóna válságát és az ezt kiváltó okokat illeti, nagy valószínűséggel már a belga elnökség során születik végső döntés egy olyan mechanizmus kialakításáról, amely meggátolná hasonló helyzetek kialakulását a jövőben és hatékonyabban ellenőrizné a tagállamok gazdálkodását.

2010 a szegénység elleni harc éve az EU-ban, ezért a szociális inklúzió kiemelt szerepet kap a belga elnökség programjában. A vita megkezdése várható a nyugdíjreform kérdésében is, amely a demográfiai változásoknak köszönhetően egyre égetőbb probléma.

Szintén az egyik fő témája az elkövetkezendő hónapoknak a környezetvédelem és az energetika kérdése. A zöld gazdaságra való átállás, a hatékonyabb energiafelhasználás, a károsgáz-kibocsátás csökkentése: mind olyan témák, amelyek már évek óta politikai programon vannak, az igazi áttörés azonban még mindig hiányzik. Az EU azonban már többször is deklarálta: úttörő szerepet kíván vállalni ezeknek a céloknak az elérésében. Fontos lépést jelenthet a decemberi ENSZ klímakonferencia, amelynek sikerét egy alapos felkészüléssel és erős, egységes EU-állásponttal meg is lehetne alapozni.

Az igazságügy területén a stockholmi program realizációján lesz a hangsúly, amelyet 2009-ben fogadtak el és az öt éves program „a szabadság, a biztonság és az igazság Európájának” létrehozására törekszik. Célja többek között az igazságszolgáltatási szervek együttműködésének előmozdítása, a belső biztonság javítása, az uniós állampolgári jogok hatékonyabb védelme, valamint a bevándorlási és menekültügyi politika megszilárdítása. Ez természetesen nemcsak a belga, hanem az elkövetkezendő évek elnökségeinek feladata is lesz.

A Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta a rotáló elnökségeknek nemcsak a Tanács elnökével (H. van Rompuy), de az új külügyi főképviselővel, Catherine Ashtonnal is szorosan együtt kell működniük. Az elkövetkezendő hónapokban az előttük álló legfontosabb megoldandó feladat az új diplomáciai hálózat, az Európai Külügyi Szolgálat felfuttatása lesz, amelynek a tervek szerint már decemberben működnie kellene.

A leköszönő spanyol elnökséget az elemzők többsége nem tartja kimondottan sikeresnek, ezt leginkább a nemzetközi színtéren „gyengének” tartott J. L. Zapatero spanyol miniszterelnök számlájára írják. Nem lesz könnyebb feladata most a belga elnökségnek sem, hisz az ország a júniusi parlamenti választásokat követően belpolitikai válságban van, az államot Yves Leterme ügyvivő miniszterelnökként irányítja, mivel az új kormány még nem állt fel. Érdekes módon épp az új EU-elnök Van Rompuy személye könnyíthet a helyzeten, aki mostani funkciójába lépése előtt éppen Belgium miniszterelnöke volt. Szerinte ha szeptemberre fel tud állni az új belga kormány, teljes mértékben el fogja tudni látni EU-s feladatát.

Mindenesetre érdekes lesz figyelni a belga elnökség ténykedését, annál is inkább mivel januárban Magyarország következik. Egy biztos, a belga elnökség hatalmas nyitóünnepséggel készül július 3-án este, mely egyidőben Belgium 12 városában táncoltatja meg a résztvevőket és egész estét koncertprogramot szervez Brüsszel Európa-negyedében, melyet hatalmas tüzijáték zár. A nyitás tehát grandiózus lesz.

Az írás a 2010. júliuis 6-i Szabad Újságban jelent meg.