A fiatalok munkanélkülisége egész Európában drámai méreteket ölt
Újabb megoldás a határokon átnyúló munkavállalás gyakorlati problémáira
Az Európai Parlament plenáris ülése április 18-án fogadta el (540 igen, 19 nem és 30 tartózkodó szavazattal) azt az új uniós rendeletet, amely a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szól. Ahogy azt a cseh jelentéstevő, Milan Cabrnoch (konzervatív reformer) is megfogalmazta: „Az új szabályozás javítani fogja az egységes piac működését, mert javítja a nagyszámú mobil munkavállaló, repülőszemélyzet és határ menti ingázó vállalkozó szociális védelmét”.
Éppen idén van 20 éve annak, hogy az Európai Unióban beindult a belső piac működése. Ebben a kérdésben az uniónak azóta kizárólagos hatásköre van, bár ez a társadalombiztosítási kérdésekre nem érvényes, itt még mindig a tagállamok szabályai a mérvadóak. A megnövekedett mobilitásnak köszönhetően azonban olyan élethelyzetek állhatnak elő, ahol közös fellépéssel kell egyértelműsíteni a szabályokat. A szociális ellátásokra eddig is vonatkoztak uniós szabályok, de mivel az előírások a tagállamokban is változnak, az uniós előírásokat is rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, hogy a munkavállalók szociális jogai ne sérüljenek, hogy kevés kivételtől eltekintve ugyanazt az ellátást kapják, mint az adott ország polgárai.
Ilyen helyzetet old meg az új rendelet is, amely leginkább a repülőgépek személyzetének helyzetére van nagy hatással. Sokszor – főleg fapados légitársaságok – kihasználták az eddigi szabályozást arra, hogy olyan tagállam társadalombiztosítási szabályait alkalmazzák, amelyé számukra anyagilag a legelőnyösebb, alkalmazottaik számára viszont ez igencsak hátrányos volt. A rendelet által bevezetett „bázishely” fogalma azt jelenti, hogy a személyzet a jövőben azon tagállam társadalombiztosítási szabályai alá tartozik, amelyben rendszerint megkezdi és befejezi a munkáját. Az újonnan elfogadott szabályok segítségével elejét lehet venni a korábbi visszaéléseknek.
A rendelet foglalkozik azokkal az önálló vállalkozókkal is, akik a határ mentén ingáznak, vagyis hetente legalább egyszer hazatérnek. Az ő munkanélküli segélyt érintő jogosultságuk eddig nem volt tisztázott, az új rendelet ebben a kérdésben is tiszta vizet önt a pohárba. Előfordulnak ugyanis olyan esetek is, hogy egy önálló vállalkozó saját országában nem létezik munkanélküli biztosítás, dolgozni viszont egy más tagállamba jár, ahol ilyen létezik és ezt a vállalkozó fizeti is. Ilyen esetekben – a hazatérés és munkanélkülivé válás után – az a tagállam fizeti a munkanélküli juttatásokat, ahol a vállalkozó utoljára dolgozott.
A fiatalok munkanélkülisége egész Európában drámai méreteket ölt
A gazdasági válság letűnésének egyértelmű jelei egyelőre nem látszódnak, tombolásának következményei azonban komoly hatással vannak csaknem minden tagállamra. Az egyik legaggasztóbb adat a fiatalok körében megnövekedett munkanélküliségi ráta, amely leginkább Dél- és Kelet-Európát sújtja (Spanyolországban és Görögországban a 15-24 év közötti korosztály csaknem fele van munka nélkül, a harmadik helyen viszont már Szlovákia következik 35%-os aránnyal). Összességében nagyjából 5,5 millió fiatal van jelenleg munka nélkül Európában. Tény azonban, hogy ezért a helyzetért nem lehet csak a gazdasági válságot okolni, súlyos gond volt ez már korábban is.
Többnyire ismertek a kiváltó okok is (problémák esetén a munkaadók legkorábban a tapasztalatlanoktól válnak meg, a fiatalok gyakran választanak olyan pályát, amelyre a piacon jelenleg nincs igény, stb.), most azonban a megoldási javaslatok kell hogy átvegyék a magyarázatok helyét, mert az adósságválságot csökkentő megszorítási intézkedések még inkább rontottak a helyzeten.
Hosszabb távon megvalósítható, átfogó intézkedésekre van szükség, beleértve a befektetés-ösztönző és gazdaságélénkítő támogatásokat, a vállalkozói környezet javítását, a fiatal vállalkozók támogatási rendszerének kialakítását, az oktatási reformokat (főleg a strukturális munkanélküliség leküzdése szempontjából) és sorolhatnánk tovább. Szükség van azonban olyan intézkedésekre is, amelyek már rövid távon eredményt hozhatnak. Ilyen eredményre számít az Európai Bizottság attól a kezdeményezéstől, amelyet José Manuel Barroso a januári uniós csúcstalálkozón jelentett be, s ezt az uniós vezetők is támogatták. Az EB elnöke levélben fordult a nyolc leginkább érintett állam vezetőihez, hogy az uniós alapokból ki nem használt összegeket csoportosítsák át a fiatalok magasabb foglalkoztatását elősegítő intézkedésekre.
A kezdeti információk szerint (január) Szlovákia 2,3 milliárd eurónyi ki nem merített összeggel rendelkezik. A régi-új kormányfő szerint azonban ez az összeg egy lufi, amely nem reális adatokon alapult és valójában 150-200 millió euróról lehet erre a célra szó, a többi forrásra ugyanis az egyes operatív programot kezelő intézményeknek már konkrét terve van.
A fiatalok foglalkoztatására irányuló támogatások sorsa tehát Szlovákiában még mindig kérdéses. Kár lenne azonban nem kihasználni az átcsoportosítás lehetőségét, mert ennek segítségével komoly eredményeket lehetne elérni, legalább ideiglenesen, amíg a közepes és hosszabb távú intézkedések meg nem hozzák eredményüket. Ezeket azonban először is – a hatékony megoldásokat keresve és a látszatintézkedéseket elkerülendő – a lehető legkorábban el kellene fogadni.
Szabad Újság, 2012. május 2.
