Utolsó szabad helyek az Európai Bizottságban
A 2004-es (tíz tagállammal) és 2007-es (Romániával és Bulgáriával) európai uniós bővítés intézményi szempontból nem csupán azt jelentette, hogy az új tagországok képviselői (miniszterei, európai parlamenti képviselői) megkezdhették a munkát az EU döntéshozó szerveiben. Az EU egyik legfontosabb – ugyan nem döntéshozó – szerve ugyanis az Európai Bizottság és itt is szükség volt a „vérfrissítésre”, tehát a bizottsági apparátus új tagállamokból jövő hivatalnokokkal és vezetőkkel történő feltöltésére, ami nem kis lehetőség volt az egyes tagállamok számára, hisz az Unió „kormánya” több ezer fős adminisztratívával rendelkezik. Arról nem is szólva, hogy a stratégiai pozíciókban tevékenykedő hivatalnokok mennyiben megkönnyíthetik hazai politikusaink életét, ill. befolyásolhatják a jogszabály-tervezetek tartalmát.
Az európai uniós tisztviselők kiválasztásának rendszere a reform után
A 2010 februárjában megalakult új Európai Bizottság tagjainak többsége lassacskán megkezdi tervei megvalósítását, közéjük sorolható a szlovák Maroš Šefčovič is, aki a második Barroso-féle Bizottságban az intézményközi kapcsolatokért és az intézmények igazgatásáért felelős.
A biztos 2010. március 15-én egy jelentős változás bevezetését jelentette be, mégpedig az uniós tisztségviselők kiválasztási rendszerének megreformálását illetően, mely az EPSO (European Personnel Selection Office – Európai Személyzeti Felvételi Hivatal) hatáskörébe tartozik.
