A fiatalok munkanélkülisége egész Európában drámai méreteket ölt
Újabb megoldás a határokon átnyúló munkavállalás gyakorlati problémáira
Az Európai Parlament plenáris ülése április 18-án fogadta el (540 igen, 19 nem és 30 tartózkodó szavazattal) azt az új uniós rendeletet, amely a társadalombiztosítási rendszerek összehangolásáról szól. Ahogy azt a cseh jelentéstevő, Milan Cabrnoch (konzervatív reformer) is megfogalmazta: „Az új szabályozás javítani fogja az egységes piac működését, mert javítja a nagyszámú mobil munkavállaló, repülőszemélyzet és határ menti ingázó vállalkozó szociális védelmét”.
Éppen idén van 20 éve annak, hogy az Európai Unióban beindult a belső piac működése. Ebben a kérdésben az uniónak azóta kizárólagos hatásköre van, bár ez a társadalombiztosítási kérdésekre nem érvényes, itt még mindig a tagállamok szabályai a mérvadóak. A megnövekedett mobilitásnak köszönhetően azonban olyan élethelyzetek állhatnak elő, ahol közös fellépéssel kell egyértelműsíteni a szabályokat. A szociális ellátásokra eddig is vonatkoztak uniós szabályok, de mivel az előírások a tagállamokban is változnak, az uniós előírásokat is rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, hogy a munkavállalók szociális jogai ne sérüljenek, hogy kevés kivételtől eltekintve ugyanazt az ellátást kapják, mint az adott ország polgárai.
Ilyen helyzetet old meg az új rendelet is, amely leginkább a repülőgépek személyzetének helyzetére van nagy hatással. Sokszor – főleg fapados légitársaságok – kihasználták az eddigi szabályozást arra, hogy olyan tagállam társadalombiztosítási szabályait alkalmazzák, amelyé számukra anyagilag a legelőnyösebb, alkalmazottaik számára viszont ez igencsak hátrányos volt. A rendelet által bevezetett „bázishely” fogalma azt jelenti, hogy a személyzet a jövőben azon tagállam társadalombiztosítási szabályai alá tartozik, amelyben rendszerint megkezdi és befejezi a munkáját. Az újonnan elfogadott szabályok segítségével elejét lehet venni a korábbi visszaéléseknek.
A rendelet foglalkozik azokkal az önálló vállalkozókkal is, akik a határ mentén ingáznak, vagyis hetente legalább egyszer hazatérnek. Az ő munkanélküli segélyt érintő jogosultságuk eddig nem volt tisztázott, az új rendelet ebben a kérdésben is tiszta vizet önt a pohárba. Előfordulnak ugyanis olyan esetek is, hogy egy önálló vállalkozó saját országában nem létezik munkanélküli biztosítás, dolgozni viszont egy más tagállamba jár, ahol ilyen létezik és ezt a vállalkozó fizeti is. Ilyen esetekben – a hazatérés és munkanélkülivé válás után – az a tagállam fizeti a munkanélküli juttatásokat, ahol a vállalkozó utoljára dolgozott.
A fiatalok munkanélkülisége egész Európában drámai méreteket ölt
A gazdasági válság letűnésének egyértelmű jelei egyelőre nem látszódnak, tombolásának következményei azonban komoly hatással vannak csaknem minden tagállamra. Az egyik legaggasztóbb adat a fiatalok körében megnövekedett munkanélküliségi ráta, amely leginkább Dél- és Kelet-Európát sújtja (Spanyolországban és Görögországban a 15-24 év közötti korosztály csaknem fele van munka nélkül, a harmadik helyen viszont már Szlovákia következik 35%-os aránnyal). Összességében nagyjából 5,5 millió fiatal van jelenleg munka nélkül Európában. Tény azonban, hogy ezért a helyzetért nem lehet csak a gazdasági válságot okolni, súlyos gond volt ez már korábban is.
Többnyire ismertek a kiváltó okok is (problémák esetén a munkaadók legkorábban a tapasztalatlanoktól válnak meg, a fiatalok gyakran választanak olyan pályát, amelyre a piacon jelenleg nincs igény, stb.), most azonban a megoldási javaslatok kell hogy átvegyék a magyarázatok helyét, mert az adósságválságot csökkentő megszorítási intézkedések még inkább rontottak a helyzeten.
Hosszabb távon megvalósítható, átfogó intézkedésekre van szükség, beleértve a befektetés-ösztönző és gazdaságélénkítő támogatásokat, a vállalkozói környezet javítását, a fiatal vállalkozók támogatási rendszerének kialakítását, az oktatási reformokat (főleg a strukturális munkanélküliség leküzdése szempontjából) és sorolhatnánk tovább. Szükség van azonban olyan intézkedésekre is, amelyek már rövid távon eredményt hozhatnak. Ilyen eredményre számít az Európai Bizottság attól a kezdeményezéstől, amelyet José Manuel Barroso a januári uniós csúcstalálkozón jelentett be, s ezt az uniós vezetők is támogatták. Az EB elnöke levélben fordult a nyolc leginkább érintett állam vezetőihez, hogy az uniós alapokból ki nem használt összegeket csoportosítsák át a fiatalok magasabb foglalkoztatását elősegítő intézkedésekre.
A kezdeti információk szerint (január) Szlovákia 2,3 milliárd eurónyi ki nem merített összeggel rendelkezik. A régi-új kormányfő szerint azonban ez az összeg egy lufi, amely nem reális adatokon alapult és valójában 150-200 millió euróról lehet erre a célra szó, a többi forrásra ugyanis az egyes operatív programot kezelő intézményeknek már konkrét terve van.
A fiatalok foglalkoztatására irányuló támogatások sorsa tehát Szlovákiában még mindig kérdéses. Kár lenne azonban nem kihasználni az átcsoportosítás lehetőségét, mert ennek segítségével komoly eredményeket lehetne elérni, legalább ideiglenesen, amíg a közepes és hosszabb távú intézkedések meg nem hozzák eredményüket. Ezeket azonban először is – a hatékony megoldásokat keresve és a látszatintézkedéseket elkerülendő – a lehető legkorábban el kellene fogadni.
Szabad Újság, 2012. május 2.
Európa 2020
A 2000 márciusában elfogadott lisszaboni stratégia célja az volt, hogy a benne foglalt intézkedések segítségével 2010-re az Európai Unióból a világ legversenyképesebb gazdasága váljon. Ennek érdekében meghatároztak jó néhány számszerűsített célt is, amelyek teljesítésével az EU elérte volna kiszabott célkitűzéseit. 2010-re nyilvánvalóvá vált , hogy ez a terv kudarcba fulladt és nem sikerült a kitűzött célokat maradéktalanul teljesíteni, igaz, a tagállamok sem tettek meg mindent ez ügyben.
Megérkezett az Európai Bizottság válasza a párkányi papírgyárral kapcsolatban feltett kérdésemre
Megérkezett Charlie McCreevy biztos válasza arra az írásbeli választ igénylő kérdésre, amelyet Bauer Edit tett fel az Európai Bizottságnak 2009. november végén. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az európai parlamenti képviselőnő főleg az iránt érdeklődött, hogy milyen lépéseket szándékszik az Európai Bizottság tenni a munkájukat elvesztők érdekében, illetve a helyzetet szándékosan rossz döntésekkel – pl. az anyavállalatnak nyújtott alacsony kamatú kölcsön kérdése – súlyosbító tulajdonosokkal szemben.
Kérdésem a párkányi papírgyár ügyében az Európai Bizottsághoz
A Smurfitt Kappa nevű ír vállalat 2005-ben vásárolta meg a párkányi papírgyárat, amelyben jelenleg 98,5%-os tulajdonrésszel rendelkezik. Az üzem egy ideje nehézségekkel küzd: a veszteségek a papír- és kartonárak csökkenésén kívül annak tudhatók be, hogy a vállalat vezetése szándékosan rossz döntéseket hozott. A nehézségek ellenére a párkányi vállalat évi 0,6%-os kamatra készpénzt kölcsönöz anyavállalatának, amely viszont nem fizeti vissza kölcsönt, hanem egyszerűen halmozza az adósságot.
