Nem tud maradéktalanul élni uniós jogaival? Mondja el véleményét!
Az uniós polgárság fogalmát a tizenkét évvel ezelőtt elfogadott maastrichti szerződés vezette be és az EU működéséről szóló szerződés most a következő jogokat biztosítja minden polgárának:
- a tagállamok területén való szabad mozgás és tartózkodás jogát;
- az aktív és passzív választójogot az európai parlamenti és helyhatósági választásokon;
- bármely más EU-tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét;
- az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmát;
- jogot, hogy más uniós polgárokkal közösen polgári kezdeményezést indítson egy új uniós jogszabály meghozatala érdekében /ez an ún. Állampolgári kezdeményezés/;
- jogot, hogy a polgár petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez vagy panasszal éljen az Európai Ombudsmannál.
Az uniós polgárság kiegészítő jellegű, ami azt jelenti, hogy nem helyettesíti, csak kiegészíti a tagállami állampolgárságot. A jogokról és a belőlük fakadó élethelyzetekről (külföldön való munkakeresés, tanulás, letelepedés, gyógykezelés, stb.) nagyon sok hasznos gyakorlati információt talál az EU külön erre a célra létrehozott portálján (http://europa.eu/youreurope/citizens/index_hu.htm).
Az Európai Bizottság 2010-ben készítette el első jelentését az uniós polgárságról, amelyben megvizsgálja az egyes jogok érvényesítésének gyakorlati akadályait és javaslatot tesz ezek leépitésére, illetve megszüntetésére.
Az első jelentés 25 területet jelölt meg, amelyeken szükség van konkrét akadályok leküzdésére. Az Európai Unió azóta ezek közül már több intézkedést is foganatosított, konkrétan a bűncselekmények áldozatainak jogaival, a gépjárművek másik tagállamban való nyilvántartásával, vagy például az online vásárlással kapcsolatban, stb.
Az uniós polgárságról szóló következő jelentését a Bizottság 2013 szeptemberében hozza nyilvánosságra, tartalmának meghatározására azonban 2012. május 9-én egy nyilvános konzultációt indított, amely 4 hónapig (2012. szeptember 9-ig) tart és a benne való részvételre buzdít minden polgárt és szervezetet, amelynek van mondanivalója az uniós polgárságból fakadó jogok gyakorlati érvényesítését illetően.
Az érdeklődők hozzájárulhatnak a vitához az uniós bármely hivatalos nyelvén – természetesen magyarul is – az erre kialakított kérdőiv (http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch – magyarul is elérhető), vagy egy egyszerű e-mail cím (JUST-EUCITIZENSHIP-CONSULTATION@ec.europa.eu) segítségével.
Ugyan a kisebbségi jogok tagállami hatáskörbe tartoznak és ezen jogok védelme nem az uniós polgársághoz közhető jog, az EU Alapjogi Chartája alapján az Unióban tilos minden megkülönböztetés, beleértve az etnikai vagy társadalmi származás, vagy nemzeti kisebbséghez tartozás miatt történő diszkriminációt is. Az ilyen megkülönböztetésből fakadó sérelmek azonban a jelen konzultáció során csak az uniós polgárságból fakadó jogokkal összefüggésben értelemzhetők.
Egy külön fejezet lehet a szlovák állampolgárságukat elveszítettek tapasztalatainak megosztása. A kérdőívben ugyanis több kérdés is irányul az állampolgárság alapján történt megkülönböztetésre, amelyekről mindenképpen érdemes lehet beszámolni. Szeretnék ezért személyesen is megkérni minden olyan polgárt, aki negatív tapasztalatokkal rendelkezik, vagy akadályokba ütközött uniós jogainak érvényesíte kapcsán, vegyen részt a konzultációban és ossza meg észrevételeit a problémák jövőbeni kiküszöbölése érdekében. A konzultációba természetesen szervezetek is bekapcslódhatnak.
BAUER EDIT, EP-képviselő
“Nem létező személlyé váltam Európa közepén” – Boldoghy Olivér az EP-ben
Gál Kinga és Bauer Edit néppárti EP-képviselők meghívására a szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar színészt, Boldoghy Olivért látta vendégül az EP Kisebbségügyi Munkacsoport mai strasbourgi ülésén. Boldoghy Olivér előadásában felhívta a figyelmet az állampolgárságától megfosztott szlovákiai polgárok abszurd helyzetére, egyben kijelentette: “Békés, csendes, kulturális népirtás zajlik Közép-Európában!”. Gál Kinga és Bauer Edit az Európai Bizottság beavatkozását kérik az ügyben.
Bár lassú, de pozitív előrelépés a kisebbségi jogok védelme terén
2011. június 27-én került sor az Európai Parlamentben Gál Kinga néppárti Európai Parlamenti (EP) képviselő és a Magyar Elnökség társszervezésesben a “Nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után” című konferenciára, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon az új szerződés életbe lépése óta előremozdult-e a kisebbségi és nyelvi jogok védelme az Európai Unióban.
Az Unión belül mintegy 50 millió ember, tehát lakosságának 10%-a tartozik valamely nemzeti kisebbséghez. Az Európai Unió 23 hivatalos nyelve mellett mintegy 60 kisebbségi nyelv is jelen van, a regionális és ritkán használt nyelveket is beleértve ez mintegy 400 nyelv, melyek védelme nem minden esetben biztosított.
2010 az Európai Parlamentben
Az év vége a vissztakintés ideje. Ilyenkor akarva-akaratlanul is számbaveszi az ember, mit végzett az elmúlt esztendőben. A 2010-es év az Európai Parlamentben is eseménydús volt, annak ellenére, hogy a Bizottság kissé késve alakult meg, így az érdemi munka is a szokásásnál később kezdödött.
Természetesen rengeteg fontos témáról tárgyaltunk, a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a görögországi államcsőd-közeli helyzet és az ebből következő politikai lépések például hónapokon keresztül végigkísérték a munkánkat. A válság kezelése, az új munkahelyek teremtése, a pénzügyi piacok felügyelete hetekig uralta a sajtót –joggal. Így talán most azolkra a témákra térnék ki, amelyekkel a legtöbbet foglalkoztam.
A szlovák nyelvtörvényről Strasbourgban
Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a nyelvhasználati jogok érvényesíthetőségét Szlovákiában. A többnyelvűségi biztost kérdezte Bauer Edit és Mészáros Alajos az EP-ben.
A Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport november 24-én Strasbourgban vendégül látta Androulla Vassiliout, az oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztost. Az ülés keretében a kisebbségek nyelvhasználati jogairól folyt szakmai eszmecsere. Az európai biztos bevezető beszédében hangsúlyozta a kisebbségi és regionális nyelvek védelmének fontosságát. Kiemelte, hogy az ezeken a nyelveken beszélők előnyben vannak, hiszen könnyebben sajátítanak el újabb idegen nyelveket, így hídként szolgálhatnak az egymás mellett élő közösségek között. Androulla Vassiliou hangsúlyozta, hogy a többnyelvűségben többletérték rejlik. Európa a maga sokszínűségét a 23 hivatalos és legalább 60 regionális és kisebbségi nyelvnek köszönheti, ezek pedig kivétel nélkül egyenértékűek. Ezt a kivételes nyelvi örökséget mindenképp óvni kell. Az Európai Unió “egyesülve a sokféleségben” jelmondatának jegyében a Bizottság többek között olyan többnyelvűségi projektet is támogat, amelynek célja, hogy ösztönözze a szomszédos ország nyelvének elsajátítását.
Rákóczi Családi Kör Találkozó
Április 18-án a Rákóczi Alapítvány meghívásának tettem eleget, akik fenti elnevezésű szakmai képzéssel egybekötött találkozójukat idén Komáromban tartották. A háromnapos találkozó utolsó napján megtartott előadásomban az európai uniós kisebbségi politika irányvonalairól beszéltem a résztvevőknek.
Íme néhány kép a rendezvényről:
Nyelvi sokszínűség – kihívás Európa számára
Nyelvi sokszínűség – kihívás Európa számára címmel rendeztek konferenciát a múlt héten az Európai Parlamentben. Az egész napos esemény az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőcsoportja szervezésében valósult meg az EP brüsszeli épületében.
A konferencia 3 panelja közül az elsőben az állam nélküli nyelvekkel foglalkoztak. Ezek közül is a Spanyolországban őshonos katalánok, baszkok és galíciaiak, valamit a franciaországi bretonok és az okcitán illetve a korzikai nyelv használói kerültek említésre.
Két felszólalásom a tegnapelőtti plenáris ülésen
“Fehérorosz vendégek az EP-ben – Jerzy Buzek üdvözölte Andzelika Boryst, a Fehéroroszországi Lengyelek Uniója vezetőjét és Aljakszandr Milinkijevicset, a fehérorosz demokratikus ellenzék vezetőjét, az EP Szaharov‑díjának korábbi nyertesét. Ez alkalomból értékelték a fehéroroszországi helyzetet.”
A vitában én is felszólaltam:
Tovább
EPP sajtóhír: Belarusz (en)
Belarus: Abusing minority rights as an organic part of human rights must not be considered as an internal affair. Edit Bauer MEP
Reacting to the human and minority rights situation in Belarus, Edit Bauer MEP said: “I fully understand the plight of the Union of Poles in Belarus led by Angelika Borys, the Chairwoman. I express my sympathy for the people of Belarus, and my admiration for the cause of defending universal human and minority rights in Belarus.”
A kisebbségi jogok is európai uniós üggyé tehetők
Júniusban választották meg másodszor az Európai Parlament képviselőjének a Magyar Koalíció Pártja színeiben. Aktívan bekapcsolódott az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről folyó vitába, és figyelte az uniós biztosok meghallgatását is. Bauer Editet kérdeztük arról is, hogy a Lisszaboni Szerződés milyen hatással lesz az uniós szervek munkájára.
