2010 az Európai Parlamentben
Az év vége a vissztakintés ideje. Ilyenkor akarva-akaratlanul is számbaveszi az ember, mit végzett az elmúlt esztendőben. A 2010-es év az Európai Parlamentben is eseménydús volt, annak ellenére, hogy a Bizottság kissé késve alakult meg, így az érdemi munka is a szokásásnál később kezdödött.
Természetesen rengeteg fontos témáról tárgyaltunk, a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a görögországi államcsőd-közeli helyzet és az ebből következő politikai lépések például hónapokon keresztül végigkísérték a munkánkat. A válság kezelése, az új munkahelyek teremtése, a pénzügyi piacok felügyelete hetekig uralta a sajtót –joggal. Így talán most azolkra a témákra térnék ki, amelyekkel a legtöbbet foglalkoztam.
Határközi Állampolgári Fórum Nyitrán
A nyitrai Agrártudományi Egyetem Kongresszusi Központja adott otthont elmúlt pénteken annak a Határközi Állampolgári Fórumnak, amelynek szervezői az Európai Parlament pozsonyi és budapesti Tájékoztatási Irodái voltak. A rendezvényre ennek köszönhetően vegyes közönség előtt kerülhetett sor, hiszen néhány tucat résztvevő Magyarországról érkezett.
„Utoljára fölszólalni olyan, mint Karel Gott után énekelni”
Az alapelveiben már a lisszaboni szerződésben rögzített, részleteiben pedig a közeljövőben kikristályosodó úgynevezett európai polgári kezdeményezésről vitatkoztak magyar és szlovák europolitikusok pénteken Nyitrán. Az európai polgári kezdeményezés szerint ha egy ügyben összegyűlik az Európai Unió egymillió polgárának aláírása, az adott üggyel az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell.
Európai Polgári Kezdeményezés (EPK)
A Lisszaboni Szerződés által bevezetett intézmény fő célja az európai polgárok bevonása a törvényhozás folyamatába. Jogszabályok előterjesztésére idáig kizárólag az Európai Bizottságnak volt hatásköre, de ezzel az új lehetőséggel a választópolgárok kötelezhetik az Európai Bizottságot, hogy az jogalkotási javaslatot tegyen a választók által megjelölt területen. Ez a terület persze csak olyan lehet, amelyen az Európai Unióra a tagállamok hatáskört ruháztak, vagyis amelyről az Alapszerződések is rendelkeznek. Ez az új eszköz különbözik a petíciós jogtól, amely már jelenleg is hozzáférhetö működő mechanizmus az EP-n belül és már meglévő jogszabályokkal kapcsolatosan nyújtható be.
A kisebbségi jogok is európai uniós üggyé tehetők
Júniusban választották meg másodszor az Európai Parlament képviselőjének a Magyar Koalíció Pártja színeiben. Aktívan bekapcsolódott az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről folyó vitába, és figyelte az uniós biztosok meghallgatását is. Bauer Editet kérdeztük arról is, hogy a Lisszaboni Szerződés milyen hatással lesz az uniós szervek munkájára.
A magyar kisebbségek a Lisszaboni Szerződésről
A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) kezdeményezésére a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségi közösségek európai parlamenti képviselői, valamint a szlovéniai, szerbiai és ukrajnai magyarság jelen lévő vezető politikusai 2009. december 1-én Brüsszelben áttekintették a Lisszaboni Szerződés életbelépésével kialakult új helyzetet, különös tekintettel annak kisebbségpolitikai vonatkozásaira. Megbeszélésük során a következőket állapították meg:
